A jóga sok ezer éves hagyománya az ősi Indiából származik, s különböző rendszerei ezen ország időtlen bölcseleti műveivel, a Védákkal és az upanisadok titkos tanításaival azonos korúak. Bár a jóga kultúrája és folyamata rendkívül összetett, mégis mindenki számára kivitelezhető testgyakorlatok (ászanák), valamint relaxációs és meditációs technikák által segít megőrizni biológiai és lelki egyensúlyunkat. A jóga tehát testi és szellemi teljesítőképességünk helyreállításának, belső harmóniánk megteremtésének is egyik legfontosabb kulcsa lehet. A jóga mindezek mellett nemcsak a legősibb élettudomány, amely gyakorlataival a testet fiatalon, életerősen tartja, hanem egyidejűleg szellemi és lelki tudomány is, amely megtanít nyitott szemmel járni, elemző módon szemlélni saját magunkat, továbbá a körülöttünk lévő világot is, melyben minden mindennel összefügg. A jóga valójában egy életmód, az önfejlesztés legrégibb módszere, amely új távlatokat nyit meg mindenki számára: az egészség, a harmónia, a béke, a stressz nélküli élet, s az önmegvalósítás magasabb rendű távlatát. A jóga hatása elsőként a fizikai test szintjén megvalósulva az egészség és az életerő fenntartásában nyilvánul meg. A jógagyakorlatok és a hozzájuk kapcsolódó relaxációs és meditációs technikák az emberi egészség számos területén fejtik ki jótékony hatásukat. Amellett, hogy a csont- és izomrendszer mozgékonyságát s erejét növelik, fejlesztik a test hajlékonyságát, és tartósan serkentik a vérkeringést. Kedvezően befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, növelik a tüdő kapacitását, segítenek a túlsúlytól való megszabadulásban, s csökkentik a vérünk koleszterin és vércukor szintjét. Bizonyos ászanák megfelelő a belső elválasztású mirigyek (az agyalapi mirigy, a tobozmirigy, a csecsemőmirigy a pajzs- és mellék-pajzsmirigyek, a hasnyálmirigy Langerhans szigetei, a nemi mirigyek és a mellékvese) működésére is pozitívan hatnak. Túlzott stresszhatás, koncentrációs zavarok és ideggyengeség esetén is jótékony hatásúak. Speciális gyakorlatai révén a jóga bizonyos látászavarok (rövid- és távollátás, a szemmozgató izmok gyengesége stb.) javításában is segíthet. Mindenekelőtt azonban a betegségek megelőzésében van felülmúlhatatlan szerepe. A jóga gyakorlásának fent említett hatásai csupán melléktermékei a folyamatnak, egy magasztosabb cél felé vezető út változatos ajándékai. Napjaink modern jógairányzatai és tanfolyamai főként a jóga ezen aspektusát hangsúlyozzák csupán, mellőzve a további, valójában fontosabb célokat és lehetőségeket. Az igazán komoly gyakorlóknak tovább kell lépniük e folyamat mélységei felé, amelyek magasabb rendű célként a szemük előtt lebegve inspirációt nyújthatnak életük tökéletesítéséhez. A Bhagavad-gítá, az egyik legfontosabb jógával foglalkozó óind szentírás kijelenti, hogy „Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a jóga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni.” (6.17) Az anyagi fájdalom jóga által való megszüntetése egy pozitív törekvés, amely lelki boldogságot eredményez. Ez az, amelyben világunk napjainkban is hiányt szenved. A jóga kedvező hatásainak második szintjén elérhetjük gondolataink, vágyaink és az elménk működésének tisztulását, lecsendesedését. Környezetünk intenzív ingerei miatt bekövetkező izgatottságunk és görcsös aggodalmaink szintén feloldódnak, eltűnnek. Mindezek a hatások elengedhetetlenek egy olyan ember számára, aki meg akarja oldani az élete problémáit, és fényt akar deríteni az élet nagy és misztikus kérdéseire. A jóga hatásainak harmadik szintje a legmagasztosabb eredményt adja, ezért teszik magukévá s gyakorolják e rendszert a jógik (a jógát gyakorlók) évezredek óta. Ez valójában a jóga tényleges célja, amely az ember valódi, transzcendentális énjének (az önvaló vagy lélek) megismerése, továbbá önmaga természettel és Istennel való kapcsolatának megértése. Bárki bármilyen céllal kezdi is el tehát a jóga gyakorlását, mindenképpen komoly értéket hordozó kinccsel lesz gazdagabb.